Könyvajánló Honfi Anitától

Bagdy Emőke: Második félidő.
Kulcslyuk Kiadó Budapest 2025.

Idézet a könyvből:
„ Amikor egy hosszú utazásra készülődünk, igyekszünk időben tájékozódni, mi a legoptimálisabb út, biztosítjuk magunkat, hogy a lehető legjobb élményekkel és legkevesebb kárral érjük el a
célt [….] Életutunk is nagy utazás. Ott találjuk magunkat egy úton, amelyen akarva-akaratlanul is végig kell mennünk, de felkészületlenek vagyunk…”
Így kezdi professzor asszony legújabb könyvét. Az életünk metaforája az utazás, és ebben a
könyvben az utolsó kilométerek megtételéhez kapunk muníciót. Bizonyára eljön az az életkor
mindannyiunk életében, amikor számot vetünk eddig elért eredményeinkkel, kitekintünk a
jövő lehetőségeire. És eljön az a pillanat is, amikor szembe kell néznünk a halálunk valóságával.
Bagdy Emőke könyve nem könnyű olvasmány. A témaválasztás miatt talán melankólikusabb
hangulatba kerülhet az olvasó. Azonban nem csupán „hervadási utunk” és ennek megélési
lehetőségei témája a könyvnek. A szerző logikusan vezeti végig az olvasót életünk útszakaszain, állomásain. Olvashatunk az epigenetikus fejlődésmodellről, konzumvilágunk konzumemberéről, az egoitiszben szenvedő világról. Hogyan értékeljük újra a helyzetet, hogyan és honnan merítsünk életbátorságot? Mi történik, ha nem vagyunk képesek, vagy nem akarunk szembenézni az idő múlásával, ha minden eszközt bevetünk, hogy elkerülhessük a megküzdést? Milyen lélekkrízisekkel kell szembenézni? Mi minden öregít és hogyan élhetünk kiegyensúlyozottan, békében magunkkal ha a b-oldal kezdődik. Mit tehetünk akkor, amikor odaérünk, ahol az életközépi boldogságszakadék tátong. És hogyan van az. hogy mégis oly sokan örömképes emberekké lesznek idősebb korukra.
Amikor múlttá lesz a jövőnk, identitásoptika-váltásra lesz szükségünk. És ezt hogyan kell csinálni? „Lelkesedő fiatal lényünkből észrevétlenül formálódik ki bölcsebb, tapasztaltabb, higgadtabb önmagunk.” Hogyan segíthetjük ezt a folyamatot? Hogyan előzzük meg azokat a kapcsolati válságokat, melyeket az öregedési pánik betörése okoz? Érthető és szép válaszokat kapunk a könyvből, kutatásokra hivatkozva, szépirodalmat is idézve. Így végül G.B. Shaw gondolataival búcsúzik a könyv írója: „ Az élet számomra nem egy rövidke gyertya. Olyan nagyszerű fáklya, amelyet egy percre az én kezembe adtak, és amelyet a lehető legfényesebben akarok égetni, mielőtt átadom a következő generációnak.” Hát nem csodálatos? Olvassuk hát minél többen Bagdy Emőke új könyvét, erőt merítve akkor, amikor elhagyjuk az életút közepét.